Eredete
"A Változások Könyve, a kínai Ji King a világirodalom legfontosabb könyvei közé tartozik. Kezdetei a mitikus őskorba nyúlnak vissza, ám a könyv egészen napjainkig a legnagyobb kínai tudósok figyelmének a középpontjában áll. A Ji Kingben évezredek kiérlelt tudása nyert feldolgozást, amelyből a kínai filozófia, természettudomány és államművészet is merített.
A jóskönyv
A Változások Könyve eleinte jóslásra használt jelek gyűjteménye volt. A legrégebbi jóslási technikák az "igen" és a "nem" válaszokra szorítkoztak. Ez a jóslatfajta képezi a Változások Könyvének alapját. Az "igen"-t egy vízszintes vonallal ábrázolták, míg a "nem"-et egy középen megszakított vonallal.
Azonban hamar megjelent az igény a differenciálásra, így az egyszerű vonalak megkettőzésével létrejöttek a kombinációk, amelyekhez később még egy harmadik vonalat is hozzáfűztek, s így jött létre az ún. nyolc alapjel. E nyolc jelet az Égben és a Földön lezajló folyamatok leképeződésének tekintették. Úgy fogták fel ezeket, mint amelyek állandóan átalakulnak egymásba, mint ahogy a világ jelenségei is állandó egymásba történő átalakulásban vannak. Ez a Változások Könyvének alapgondolata.
A nyolc jel állandóan változó, átmenti állapotokat jelöl; olyan leképeződések ezek, amelyek folytonos átalakulásban vannak. A nyolc jel nem a dolgokat ábrázolja, hanem azok mozgásirányait. E nyolc alapjel aztán sokféle formában nyert kifejeződést. Ábrázolhatók voltak rajtuk keresztül bizonyos természeti folyamatok, de kifejezhettek egy apából, anyából, három fiúból és három lányból álló családot – absztrakt értelemben, a funkciók ábrázolására.
A még differenciáltabb megjelenítés kedvéért már nagyon régen elkezdték kombinálni egymással a nyolc alapképzetet, így jött létre a 64 jelből álló rendszer. A 64 jel mindegyike hat pozitív vagy hat negatív vonalból áll. E vonalakat magukat is változónak gondolták.
A változás törvénye és az átalakulási állapotok képei (64 jel) mellett van még egy további tényező is. Minden helyzet egy sajátos magatartás módot kívánt meg, amelyen keresztül alkalmazkodni lehetett hozzá. Minden helyzetben volt egy helyes és egy hibás magatartásmód. A döntő kérdés tehát az lett, hogy egy bizonyos helyzetben melyik magatartásmód tekinthető helyesnek? Ez a szempont vezetett oda, hogy a Ji King túl tudott emelkedni a szokásos jóskönyvek szintjén.
Miután valaki Kínában feltette a kérdést: "Mit kell tennem?" – a jóskönyv szükségszerűen bölcseleti könyvvé fejlődött. Ez a fordulat i. e. 1000 körül élt Ven Királynak és fiának, Csou Hercegnek a nevéhez fűződik. Ők látták el a jeleket és vonalakat a helyes magatartásra vonatkozó világos tanácsokkal. Ezen keresztül az ember maga is sorsának alakítójává vált.
A Változások Könyve így egy egészen különös jóskönyvvé vált:
jelei és vonalai a maguk mozgásában és átalakulásában leképezték a makrokozmosz változásait és átalakulásait. Ezek segítségével az ember el tudott jutni egy olyan nézőpontba, ahonnan át tudta tekinteni a dolgok állását.
A bölcseletkönyv
A Változások Könyvéhez több nagy bölcs is írt kommentárt. Napjainkig a Konfuciusz által kiadott és kommentált változat maradt fenn.
A Ji King alapgondolata a változás eszméje. A bölcsek azt tartották, hogy aki felismeri a változást, az többé már nem a múlandó, átmeneti dolgokra figyel, hanem a megváltoztathatatlan örök törvényre, amely minden változásban megnyilvánul. Ezt a törvényt fogalmazta meg Lao-ce Tao-ja.
A kínai filozófusok a világ őskezdetét egy körrel jelölték, amelyet a két alaperő szerint felosztottak egy világos és egy sötét, vagyis egy jang és egy jin térfélre. Ez a szimbólum később Indiában és Európában is szerephez jutott. Az eredeti, kínai szimbólum jelentése: a világban kettősség uralkodik.
A Változások Könyvének másik alapgondolata a benne rejlő idea-tan. A nyolc alapjel nem annyira dolgok, mint inkább átalakulási állapotok képeit fejezi ki. Ez ahhoz a Lao-ce és Konfuciusz tanításában megtalálható felfogáshoz kapcsolódik, amely szerint mindaz, ami a látható világban történik, egy láthatatlan ideának a kifejeződése. Ennyiben minden földi történés egyúttal egy érzékfölötti eseménynek is a leképeződése, s mint ilyen, később történik meg, mint maga az érzékfölötti esemény. Ezek az ideák a szent emberek és a bölcsek számára intuíció révén hozzáférhetőek. Amennyiben az ember a Ji King segítségével felismeri az események csíráit, képessé válhat a jövő meglátására éppúgy, mint a múlt megértésére. A jelek tehát arra valók, hogy mintát adjanak az időszerű viselkedésre az általuk jelzett helyzetekben.
A Ji King harmadik fő alkotóelemét az ítéletek alkotják. A jelek által jelzett képek mintegy ezeken keresztül nyernek szóbeli megfogalmazást. Az ítélet arra vonatkozik, hogy vajon egy magatartás szerencsés-e vagy sem az adott helyzetben. Ezáltal az ember szabadon dönthet, hogy hogyan viselkedik egy változás hatására.
A Változások Könyve e megítéléseken és a Konfuciusz kora óta hozzáfűzött magyarázatokon keresztül a kínai életbölcsesség legérettebb kincseit tartalmazza."
Ajánlott olvasmány:
Ji King – A Változások Könyve. A Richard Wilhelm változat – Orient Press KFT, 1992.