Spirituális tanítások - Szabó Judit honlapja


Az evangéliumi spiritizmus tanításai a keresztény hit fogalmaival mutatják be az ember finomanyagi testeit. A hazai tanítások egyik gyöngyszemét idézem az alábbiakban.


Alapfogalmak

"Tulajdonképpen csak három alapfogalom van: szellem, erő, anyag. Ezek azonban fejlődési fokozatok szerint változnak, és … az egyes nevek csak fokozatokat, elért eredményeket jelölnek.
A szellemet nem lehet sem megfogni, sem látni, mert az nem érzékelhető. A szellem megjelenési alakja az önmagából kibocsátott erő. Az erő pedig a szellemmel együtt, amely már gondolatot és érzést sugároz kifelé: világosság; ez a legtisztább megjelenési forma.

A szellem fokozatát az az irány árulja el, amely irányban a szellem ténykedik és mozog.
A szellem és az erő együttvéve munkálja ki önmagából a harmadikat: a fluidot, ezt az újabb megjelenési formát.
A lélek nem más, mint az élet. Lélek és élet egy fogalom. Ahol élet van, ott mozgás van, ott valamely irányban való ténykedés van; ahol pedig már ténykedés és mozgás van, ott mindenkor fel kell tételezni a láthatatlant, a szellemet …. Itt még nem beszélek egyéni szellemről.
A szellem, miután teremtőereje van, … maga körül gondolatokat, érzéseket, vetítéseket hoz létre. Ebből következik, hogy minden szellemlény olyan teremtéssel van körülvéve, … amilyen elvi fokozaton áll.
A szellem isteni szikra; ennek a lényegét hiába kutatja az ember, mert ebbe behatolni nem képes. A szellem titok, mint maga az Isten, és vele együtt titok a léleknek, az életnek a lényege is. Tehát ezeket az értelem fel nem boncolhatja, de ezeknek a kivetítéseit már fel lehet boncolni. … A szellem az életnek kifogyhatatlan forrása, ezért végtelen. Annyira végtélen, hogy mindazt az isteni lényeget, … amit önmagából kibocsát, …ismét visszavonja önmagába. …Isten az életet Önmagából kibocsátja, és ismét visszavonja Önmagába. Nem mintha ez az élet azután elveszítené a maga értékét, fokozatát, tudatát, ellenkezőleg: megsokszorozódva, kiszélesedve, megnagyobbodva tér ismét vissza.

Amint mondottam, Istenen kívül nincs semmi, ami van, az mind Istenben van. Így a létező, a van, mind Istentől való és az élettel együtt ismét Istenbe tér vissza. Természetesen, hiszen az élet isteni; mi mindnyájan Isten teremtményei vagyunk, és így nem vagyunk a magunkéi; önmagunk létfeltételeit Istentől nyertük. És mivel Isten mindegyikünket Önmagából egy gondolattal, egy érzéssel, egy céllal küldött ki a létezésbe, így nekünk ezt a gondolatot, ezt az érzést, ezt a célt el kell érnünk.

Ameddig el nem értük, addig nem vagyunk tökéletesek. És amikor tökéletesekké lettünk, mert ezt a célt elértük, akkor az isteni lényeg, amely bennünk van, Istenhez hasonlóvá tesz bennünket.
A szellem a ténykedéséhez nyert szabad akaratot, ezt az isteni tulajdonságot, …ténykedhet, és önmagából mindazt előhozhatja vele, ami benne van. De …ameddig meg nem közelíti azt a célt, amiről fentebb beszéltem, mindaddig olyat hoz elő, ami őt az élet magasabb rendűségébe való belépéstől, a boldogságtól visszatartja, hacsak az Istenből jövő sugarat, …el nem fogadja, s ezzel önmagát meg nem telíti. Amilyen mértékben megtelíti magát az Istentől jövő világossággal, olyan mértékben nagyobbodnak, mélyülnek és válnak tökéletesebbekké szellemi és lelki képességei, és ezzel … a mind jobban megvilágosodott lényeggel teremti meg a maga világát, a maga környezetét.

*


A szellem öntudatra ébredésének folyamata

A bukásból való kibontakozás kezdetén* nincsen más, mint csak összesűrűsödött fluidok, amelyek megdermedve zárják körül az életet. Ezek tulajdonképpen nem egyebek, mint a szellem kivetítései, az élet produktumai, azé az életé, amelyet a nincsen hatalma fertőzött meg, amikor a szellem a nincsent, a lehetetlent akarta lehetővé tenni**. Ez a ténykedés ment is mindaddig, ameddig csak a szellem erői el nem fogytak. De mikor ez az állapot beállott, mert a szellem az Istentől nem nyert további életlehetőségeket (miután az Istennel az összeköttetést megtagadta, meglazította), szükségképpen be kellett következnie a megdermedésnek.

A szellemnek mintegy duális kiegyenlítettségben kell állania az Istennel; elfogadónak kell lennie, sőt kitárnia a lelki világát, hogy az isteni elvek és gondolatok, az isteni érzések, mint finom permet hulljanak beléje, amelyeket felfog, önmagában asszimilál, és ezáltal ő vetíti ki tovább az ú.n. harmadikat, az eredményt. Mikor Istennel ez az összeköttetés megszűnik, s a lélek nem az Isten felé, hanem a semmi felé tárja ki önmagát, akkor benne a sötétség, a tudatlanság, a tökéletlenség mind nagyobb és nagyobb mérveket ölt; és mivel a semmiből veszi az ő elveit, tehát az ő osztályrésze is megsemmisülés lesz, azaz mozgási lehetősége megsemmisül, megdermed, mert az erők elfogyatkoznak, és beáll a halál. Ez ugyan nem végérvényes halál, mert a szellemmag nem hal meg, csak beburkolja őt az a megdermedt életprincípium, amely mint fluid az ő lelkéből áradt ki.

Most az Isten kegyelme veszi munkába az így halálba merült szellemet. Mert Isten nem szűnik meg létezni, és nem szűnik meg folyton-folyvást kibocsátani az életet adó erőket, akár elfogadja azokat a szellem, akár nem. A szellem pedig ebben a dermedtségében, öntudatlanságában, vagyis a halálban, már nem tud tovább ellenállni, és az Isten kegyelmi törvénye folytán körülfolyja őt az Istenből áradó élet. Ez természetesen nem a szellemet érinti először, aki megdermedt fluidjaiba be van zárva, hanem az őt körülvevő kemény héjat, a megdermedt fluidokat.
Minden egyes életáram-hullámzással nagyobb és nagyobb ébresztő hatást gyakorol arra az összeállott fluidkonglomerátumra, míg végül azt fokozatosan felbontja, és életre ébreszti. Azért fokozatosan, mivel amely anyagrész kevésbé van megfertőzve a nincsennek, a semminek a fogalmával, amelyben több az életlehetőség, az hamarább, amely pedig mélyebben megfertőződött, amelyben kevesebb az életképesség, az később válik elfogadóvá. Így van az, hogy egy világon, amely a bukásba alámerült, legelőször nem a szellemek ébrednek fel, hanem a vegetáció.

Az Isten kegyelmi törvénye az elfogadó és életre kelt princípiumokat osztályozza, rendezi, s azok az Isten élethullámaival telítetten ébrednek új életre. …
Emögött a folyamat mögött is szellemi irányítás van, de nem azé a szellemé, aki még fluidburkába, mint egy börtönbe, megdermedten el van rejtve, hanem tudatos szellemek végzik és irányítják ezt a kibontakozást, olyan szellemek, akik munkát vállalnak az ilyen mélyre bukott világok újraébresztésében.

A szervező életerő mindennek alakot és formát ad és ezzel megteremtődik a fantom***. Ezt tehát a szervező életerő hozza létre. Mikor pedig ez már eléggé kibontakozott úgy, hogy mindennek megvan a legcélszerűbb formája, akkor ezeknek az erőknek a kombinációiból és permutációiból szűrődik le a legmagasabb és legtisztább produktum: az emberi test. Ez még mindig a szervező életprincípium munkájának az eredménye.

Így alakul ki az ember megjelenési formája: a fantom, és az ennek alapján felépülő test. Azután a szervező életerő összekapcsolódik a szellemből közvetlenül kiáradó élethullámmal, vagyis a lélekkel, s amikor a lélek mintegy önállóságot, öntudatra-ébredést nyer, akkor a szellem életre ébred. Ez azonban még nem az egyéni szellem, mert itt még a szellemiség csak kicsiny hatásokat tud elérni. Itt még inkább csak lélekről lehet beszélni, a maga nyers, durva ösztöneivel.
Idáig tart a halálba süllyedt szellem erőinek öntudatra ébresztésétől a szellemmag felébredéséig terjedő folyamat.


A finomanyagi testek kialakulása

Mikor az ember a fizikai síkon elvégezte a maga munkáját, és a test meghal, … a test képzete a lélekben továbbra is megmarad, mivel a testet éltető erők olyan szorosan hozzá vannak kapcsolva, hogy ezeket a lélek nem is képes magáról levetkőzni. Ennek a testi tudatnak külső formájaként megmarad az egészen durva lelkitest = periszprit, amely a szellemnek a légkörben való mozgását és ténykedésének lehetőségét biztosítja.

Tehát van az embernek egy érzéki**** teste, meg egy lelki teste. És mivelhogy a lelki test, meg az érzéki test két külön világban él, ezeknek összekapcsolására szolgál az ú.n. idegszféra. Ez tehát az összekötő kapocs a lélek és a test között.

Az idegszféra az első megjelenési formáknál mindenesetre igen durva; annyira tompa, hogy a test érzékein keresztül csak a legnagyobb hatásokra érzékeny. Ez lesz éterikus testté. Mint éterikus testnek azután különböző fokozatokat kell elérnie. Ezek az éterikus testek jönnek és mennek, míg egészen finom állapotukban alakítható fluidokká nem válnak. Az éteri test a föld fokozatának egyik terméke, eredménye; a periszprit azonban egyéni tulajdon*****.

A periszpritnek is fel kell szívódnia fluiddá, de az éteri test a szférákon meg a Földön is megjelenési alakja, azaz mintegy ruházata az egyéni szellemnek. Ameddig a lélek mindezekben nem ismeri ki magát, addig … a szervező életerő feladatát tölti be. De amint a fejlődés folyamán mindezeket a testeket mind jobban és jobban átvilágítja a maga tudásával és világosságával, és eléggé függetleníteni tudja magát azoktól a szerepektől és feladatoktól, amelyek tulajdonképpen a szervező életerő feladatai lennének, akkor felnyílik a lélekben a vágyvilág (asztráltest).******

Vagyis, felritkul, lágyabbá, puhábbá válik a lélek, és így a vágyvilág kezdi a tudatban a maga egyéni gondolatait és érzéseit kidomborítani. Ekkor már a szellem magasabbra tör, és már mint világosság jelenik meg az énben. Ekkor az asztráltest meg a periszprit egymásra hatást gyakorolnak úgy, hogy a periszprit átveszi az asztráltestnek minden hibáját, minden vetítését, és akkor kezdődik a szenvedő állapot.

A még magasabbra való emelkedésnél a lélek mindinkább érzi az ő egyéniesülését, és kiemelkedik az asztráltestből a gondolkodó én: a mentális test. De … a két alsóbb rendű réteg: a periszprit meg az éteri test még annyira befolyásolja az ösztönökön és a vágyvilágon keresztül, hogy nem bír magasabbra emelkedni, mint amennyi emelkedést neki az éteri test, a periszprit és az asztráltest megenged. Ezek egymással mintegy összeforrva bizonyos állapotot képeznek körülötte, és így egy állapot-világban van, mert ő még mindig nem szellem, hanem csak lélek.

Az érzéseknek folytonos tisztulásával és a gondolkozásnak mind erőteljesebb kivetítésével lassanként átvilágítja ezt az asztrál-állapotát, és periszpritjére és éteri testére az akaratával és belátásával már hatásokat tud reávetíteni.

Mikor …már …el tudja hallgattatni az egyéniségének ezeket az alsóbb rendű járulékait, akkor felemelkedik az okozati világ körébe (kauzáltest), vagyis a törvények megértésébe. Ekkor már át tudja tekinteni elmúlt életeit, alsóbb rendű énjének hibáit és fogyatkozásait, és meg tudja állapítani a tévedéseket.

Ekkor megszűnik rá nézve előbb az éteri test, majd a periszprit, azután az asztráltest hatása is. Ezzel feljebb emelkedett a kauzális síkra, és itt a kauzális testében az érzésvilágát átvilágítva, áttisztítva ismét egy ragyogó asztráltest-megjelenési formát alkot magának. Ez azonban már nem az a réteg, amely őrajta uralkodik, hanem ő uralkodik ezen, s ebbe az ő alsóbb rendű erői mind felszívódnak, és fluiddá válnak. Ekkor lett valójában öntudatos szellemmé (4. szféra), aki az ő lelkének alsóbb rendű erői fölött uralmat nyert.

Itt már az asztráltest — mivel többé nem az éteri test befolyása és vágya szerint alakul — fénylő, fehér szellemi-test. Ezt is általában asztráltestnek nevezzük, de az ilyen asztráltestek már az egyszerű fluidoktól egészen a legfinomabb fényburkokig mind a benne lévő szellem tudatos akaratának engedelmes eszközei.

Az elmondottak könnyebb áttekintésére álljon itt a következő két ábra, mint a szellem testeinek sémája:
I. Általános séma
Tehát a 4. szférától kezdve megszűnik az éteri formák hatása. Itt már nincs kötött formához rögzítve a szellem. Ezek a fluidok mindig átlátszóbbakká, tisztábbakká válnak, és a szellem ura ezeknek a fluidoknak, míg az alacsonyabb világokban ezeknek a fluidoknak rögzítettebb formái uralkodtak a szellemen.

II. Részletes séma
Ebben a sematikus rajzban a szellem két legfelsőbb rendű testeként a spirituális test, és a bölcsesség teste szerepel, mint a szellem fénye.



Idő, tér és tudat összefüggése

Tehát a szervező életerő, amely a természeti világban formákat alkot, amikor ebből a szerves állapotból kiemelkedik, akkor áttisztul fluiddá, és egy más törvény rendelkezik felette: a szellemi törvény.

Minden szférának megvan a maga természettörvénye, amelynek öntudatos urai a szellemek. T.i. az ő fluidjaikból olyan formákat alkotnak, és olyan állapotokat teremtenek, amelyek nekik leginkább megfelelnek, és céljaik megközelítésére legalkalmasabb módszerek és állapotok.

Itt a földi világban azért vannak merev és rideg formák, és azért van idő, mert mindennek el kell végeznie a maga körforgását, a maga lemorzsolódó és tisztító munkáját.
Emellett mindennek azt az átalakító törvényt kell szolgálnia, amelyet az Istentől alásugárzó élethullám eléje szab. Minél mélyebbre esett valamely szellem, …annál lassúbb a körforgása, annál nagyobb utat kell megtennie.
Mikor ezeket az állapotokat végig küzdötte a szellem, akkor felszabadult az idő, a tér és a formák alól, és benne él egy örökkévalóságban, ahol ő az ura a térnek és az időnek. Innen van, hogy a tér és idő a lélek kötöttségéből származó fogalmak, amik valóságban nem léteznek. Azt mondhatnám, hogy a tér és idő fogalma a lélek kötött állapotából mintegy kivetítés a tudatra, mert ezeknek a szellemeknek … csakugyan van idejük, mivel ezeket az állapotokat csak bizonyos megállapított körforgás után tudják elhagyni. Azért van idejük a bukott szellemeknek, akik ennek a Földnek az anyagával együtt keltek életre, illetőleg ébreszttettek fel, sőt nemcsak idejük, hanem hozzávetőlegesen megszabott testesülési turnusaik is.

Mikor egy-egy ilyen turnus lejáródásával egy-egy szellemcsoport elvégezte a maga fejlődési útját a Földön, akkor egy korszak lejárt annak a világtestnek életében, és következik egy másik korszak más szellemekkel, akik megint a maguk fluidjait, a maguk eredményeit hozzák a felszínre, a Föld felső rétegére."
*






Megjegyzések:

* A Névtelen Szellem a fejlődést szellemileg mutatja be. Minden szellemi tanítás szerint az ember isteni eredetű lény, aki elveszítette eredeti szellemi állapotát. A cél, hogy oda visszajusson. Ezért a szellemi tanítások a fejlődést és a finom testek kibontakozását az eredeti szellemi állapot elveszítése utáni állapotból vezetik le, mint azt itt is olvashatjuk. (Sz.J.)
**A Névtelen Szellem gyakran használja a „van” és a „nincs” fogalmát, mint alapkategóriát. Egyik megfogalmazása szerint: „Isten van s minden, amit és akit teremtett (életprincípium, vagyis élet, és szellem) tényleg vannak, a valóságban létező dolgok. — Minden más azonban, amit nem az Isten teremtett, (bűn, és annak következményei) csak az értelemben, a felfogásban vannak, de önmagukban, a valóságban nincsenek meg. Miután ezek tisztán szellemi dolgok, ezek megértésénél az ember testi megjelenésétől, továbbá a tér és idő kategóriáitól teljesen el kell vonatkozni.”
Bővebben: Titkos tanítások I, 58. old.

*** A fantom jelentése a szellemtanban: előzetes forma,(étertest) kb. olyan, mint egy vázlat, amit később életerő tölt meg, és megjelenik a fizikai síkon is, de ekkor már konkrét, személyes, hiszen egy adott ember teste lesz.(Sz.J.)

****A szellemtanban az „érzéki” szó jelentése: anyagi, pontosabban sűrű anyagi. Eredetileg azt jelentette, hogy e világ érzékeléséhez a benne élőknek érzékszervekre van szükségük, ezért az „érzékszerveken keresztül érzékelt világ” rövidített kifejezése lett az „érzéki világ”.(Sz.J.)

***** Az éteri test a fizikai testtel együtt a természeti törvény hatása alatt áll (az éhségre figyelmezteti az én-t, ha az nem figyel is oda; a periszprit pedig az „én” hatása alatt áll (csak azt érzi, amit az „én” belülről kivetít). (A Névtelen Szellem magyarázata.)

****** Az asztráltest tulajdonképpen a periszpritnek a vágyakat tartalmazó benső, finomabb rétege. (A Névtelen Szellem magyarázata.)



Forrás: A Névtelen Szellem bölcselete
Titkos tanítások
II. kötet, (11-17.old)
Kiadó:
Szellemi Búvárok Pesti Egylete
Budapest, 1936.
Vissza "Az ember testei" kezdő oldalra








A HONLAP TARTALMA
Nyitóoldal A legismertebb ezoterikus irányzatok Könyveim
Köszöntő A tanítvány útja Tanfolyamok, előadások
Honlaptérkép /részletes tartalom/ A hiteles tanító és tanítás kiválasztása Ajánlás:Braco
Spirituális világnézet A kegyelem Aktuális
Prófécia Az ember testei