Spirituális tanítások - Szabó Judit honlapja


Ezen az oldalon a legismertebb és leghatásosabb ősi mantrák közül talál válogatást.
A hagyomány szerint a mantra szent szó(tag), amelynek ismétlése, kántálása lecsendesíti az elmét, megnyugtatja az érzelmeket, és segít a koncentrálásban.
Ezen túl a mantrák "zengetésével" a szent szavak összeköttetésbe hoznak bennünket a magasabb, tisztább erőkkel, így kiválóan segítenek a magasabb tudatállapot eléréseben is.



Aum / Om

A hindu hagyomány szerint az „Om” az univerzum teremtésekor elhangzott szent teremtő szó. Az „Om” a teremtés igéje, egy ősrezgés, mely öröktől való és az abszolút igazságot és a legfelsőbb isteni teremtőerőt képviseli.
Az „Om” három hangból tevődik össze, ezek az „A”, „U”, és „M”. Ez a három hang fejezi ki a világ hármasságát és a három egységéből összeálló teljességet.
Az „A” jelképezi a durva anyagi világot (az ébrenlét állapota), az „U” az asztrálsíkot (az álom állapota), az „M” pedig az elmén túljutott állapotot szimbolizálja, tudati szintje a mélyalvás. A teljes szimbólum ezek együttesét szimbolizálja.
A hinduizmus hagyományában az „Aum” a legfontosabb alap- vagy gyökérmantra, ezért sok mantra , ima és rituálé elején mondják. Ezen túl az „ajna csakra” (homlok csakra) mantrája is. Nagy népszerűségnek örvend a meditálók körében, mivel – a hagyomány szerint – ismételgetése lenyugtatja az elmét, a testet pránával tölti fel, segít kiszakadni az érzékek világából, és erősíti az elmélyülést.



Om mani padme hum

Az egyik legismertebb buddhista mantra, amely Buddha összes tanítását magába foglalja A tibeti buddhisták szerint, ha az Om mani peme hung (a tibeti változat) mantrát hangosan ismétlik, azzal felhívják magukra a szeretet és együttérzés istene, Csenrezig (Avalókitésvara) jóindulatú figyelmét, és megkapják áldását.
A mantrát nem lehet szó szerint lefordítani, de elterjedt fordítása az „Éljen a lótuszban lévő drágakő” vagy „Nézd csak a drágakövet a lótuszban!” kifejezés.
A hat szótag segít a szenvedésben való létezés hat színterének a megtisztításában.
Az Om megtisztít a boldogsághoz és a büszkeséghez való ragaszkodástól.
A Ma szótag áldása a nagylelkűség és a tiszta etika megvalósítását segíti elő.
A Ni a türelem (a várakozás) és a türelem (mások elviselése) gyakorlását mozdítja elő.
A Pe a negyedik szótag a kitartásban segít tökéletesedni.
A Me a koncentrálásban segít.
Az utolsó, hatodik szótag, a Hung, a bölcsesség gyakorlásában segít.

A mantra kiejtése különböző nyelveken:
Om Ma Ni Pad Me Hum (a mantra szanszkrit nyelvű változata)
Om Ma Ni Pe Me Hung (tibeti változat)
An Ma Ni Pa Mi Huang (kínai változat)




Gayatri mantra

A Szávitrí vagy Gayatri a legősibb mantrák egyike. Szavitárhoz, a fényesség és világosság istenéhez szól, ezért mondják Szávitrínak (Szavitár imájának) is.

Szanszkrit szövege:
om bhūr bhuvah svaḥ
tát savitúr váreṇ(i)yaṃ
bhárgo devásya dhīmahi
dhíyo yó naḥ prachodayāt
– Rigveda 3.62.10

Fordítása:
Rendkívül sok, és részben eltérő fordítása van. Két gurut idéznék:
„Meditálunk a Létező fényén,
Aki megteremtette az univerzumot.
Ő világosítsa meg tudatunkat!”
(Swami Vivekananda)

„Meditálunk az isteni fény ragyogó glóriáján.
Inspirálja megértésünket!”
(S. Radhakrishnan)

A védikus hagyományokban 108-szor szokták ismételni, ami megtisztítja a fizikai és a finomanyagi testeket is.




Om Namah Shivaya

Om Namah Shivaya mantrát “öt szótagos” mantrának nevezik (nem beleértve az Om /Aum tagot), de a ”Nagy megváltó” mantra néven is ismert. Ez az egyik leghatékonyabb és legnépszerűbb mantra, amely a Védák középpontjában áll.
A mantra a Shri Rudram Chamakam nevű védikus hindu himnuszból származik. Eredetileg Rudra-hoz szólt az imádság és csak később Shivá-hoz, de így minden melléknév, melyet Rudra birtokolt, átszállt Shivá-ra: „szerencsés, jóindulatú, barátságos”.
Az Om Namah Shivaya nagyon erőteljes mantra.

Jelentése: “Meghajolok Shiva előtt”

Shiva a legfőbb valóság, a belső én. Nevét a mindenben ott lakozó tudatosság után kapta.
A hindu mitológia szerint három isten van, akikhez köthető a mindenség. Brahma – aki megteremtette a világot, Vishnu – aki fenntartja a világot, és Shiva – aki a végén elpusztítja.
A három istenség közül Shiva – habár pusztítóként ismerjük– azt a belső ént is szimbolizálja, amely a világ pusztulása után is érintetlenül megmarad.
A mantra kántálója meghajol Shiva előtt, azaz saját önvalója előtt.



Vissza "A lélek szárnyai" oldalra